Nagy-Britanniában tárták fel a nyughelyet

Vérszomjas vikingekre bukkantak a tömegsírban

A Cambridge-i Egyetem kutatói azt állítják: egy Nagy-Britannia déli részén, Dorset grófságban feltárt tömegsír az egyik legvérszomjasabb viking alakulat tagjainak szolgálhatott végső nyughelyül.

_{2012.01.26 22:30MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A tömegsírt Weymouth közelében egy útépítést megelőző leletmentő ásatás során tárták fel 2009-ben. A sekély gödör 54 lefejezett férfi csontvázát rejtette, a kivégzettek koponyáját a sír egyik csücskében halmozták fel. A radiokarbonos kormeghatározás és a fogzománc izotópvizsgálata arról tanúskodott, hogy skandináv lakosokról van szó, akik a 11. században veszítették életüket, abban az időben, amikor a vikingek folyamatos rettegésben tartották az angolszászokat Anglia déli partvidékén.
   
Britt Baillie, a Cambridge-i Egyetem kutatójának meggyőződése szerint a férfiakat II. (Tanácstalan) Ethelred király uralkodásának idején gyilkolhatták meg. Sorozatos vikingtámadások után az uralkodó parancsba adta, hogy az Angliában élő összes dán férfit végezzék ki 1002. november 13-án, Szent Brice vértanúságának napján. E gyilkosságok áldozatait megtalálták Oxfordban, de a feltételezések szerint hasonló kivégzések történtek Londonban, Bristolban és Gloucesterben.
   
A Cambridge-i Egyetem kutatója szerint azonban az oxfordi vikingek "eszeveszett" legyilkolásával szemben a dorseti áldozatokat módszeresen, szemtől szembe végezték ki. Ennek alapján Britt Baillie úgy véli, hogy a legismertebb testvériség, a Jomsvikingelag (Jomsvikingek) tagjait utánzó zsoldosok, vagy az elitcsapat tagjai nyugodnak a sírban.
   
A Jomsvikingelagot kései dán beszámolók szerint a X. század végén Dánia királya, Kékfogú Harald alapította. A Jomsvikingek kivételesen szigorú szabályok szerint éltek, a testvériségbe csak 18 és 50 év közötti, kimagasló erejű férfiakat vettek fel, akiknek békében kellett élniük egymással és "nem rágalmazhatták meg egymást." Soha nem mutatták a félelem semmiféle jelét, és egyenlő erejű ellenfél elől tilos volt elmenekülniük. Ezzel magyarázható, hogy a vikingekkel szemtől szemben végezhettek, és nem hátulról, menekülés közben.
   
Az egyik harcos fogsorába barázdákat reszeltek, a feltételezések szerint a férfi önmagán végezte a fájdalmas beavatkozást, bizonyítva bátorságát. E két tényező alapján Britt Baillie úgy véli, hogy a zsoldosok egy olyan csoportjáról van szó, amely igyekezett a Jomsvikingeket utánozni, de lehet, hogy az elitalakulat tagjai nyugodnak a sírban.
   
Britt Baillie elméletét alátámasztani látszik Ethelred király második feleségének, Emma királynénak feljegyzése, aki Anglia déli partjainál Magas Thorkell, egy híres Jomsviking irányításával portyázó viking zsoldosokról tesz említést.

"A Thorkellel kapcsolatos történet önmagában homályos, ám Emma királyné feljegyzései a Jomsvikingeket Angliához kapcsolják a kérdéses időben. Ezek a férfiak a Jomsvikingek szabályzatához méltó hősiességről tettek tanúbizonyságot, így, bár nem tudjuk, hogy kik voltak, sok olyan jel van, amelyek alapján az elitalakulathoz kapcsolhatjuk az elhunytakat" - magyarázta Britt Baillie.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter