Dr. Spock megmondta

Mars expedíció - egy egészségi akadállyal kevesebb

A tudósok megtalálták annak módját, hogyan védjék meg az űrhajósokat a veszélyes űrbéli sugárzástól, ezzel újabb akadály hárult el az emberiség nagy álma elől - hogy embert küldhessünk a Marsra.

_{2008.11.06 17:01medipress.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Ez az áttörés olyan előremutató ötleteket használ fel, amelyek a sci-fi aranykorában születtek, például a Star Trek tévésorozatban használt protonpajzsot, mondja a kutatók egyike. Az űr-időjárás az egyik legnagyobb kihívás az Egyesült Államok és Európa által már három évtizede tervezgetett Vörös Bolygó Küldetés számára.

Még a legrövidebb oda-vissza utazás is legalább 18 hónapig tartana (a két bolygó távolsága 55 millió és 400 millió kilométer között változik). Ezalatt az idő alatt az űrhajó személyzete olyan szubatomi részecskék támadásának lenne kitéve, amelyek úgy hasítják szét a DNS-t, mint kés a vajat, megnövelve így a rák és más betegségek kockázatát. Ez a veszély már csaknem fél évszázada ismert, ám a technikai nehézségek és a költségek miatt megoldhatatlannak tetszett.

Egyes szakemberek eljátszottak a gondolattal, hogy ólommal vagy hatalmas víztartályokkal védjék a személyzetet, ám ezen anyagok űrbe juttatásának költsége csillagászati összegekre rúgna. A hatvanas években született másik ötlet az volt, hogy burkolják be az űrhajót a Föld mágneses mezejének pontos másával, mivel a mi gyenge kétpólusú mágnesünk visszaveri a beeső kozmikus sugárzást, megvédve így a földi életet és a Föld közelében tartózkodó űrhajósokat.

Ezen számítások szerint az űrhajónak több száz kilométernyi mágneses mezőt kellene gerjesztenie maga körül, ám ez a berendezés hatalmas lenne és kimerítené az űrhajó energiaforrásait, valamint ez az erős mágneses mező károsítaná a személyzetet is.

Brit és portugál tudósok új szemszögből közelítették meg ezt a régi elképzelést és azt mondják, hogy a mágneses mezőnek tulajdonképpen nem kell óriásinak lennie, elegendő egy néhány száz méter átmérőjű „buborék”.

„Tényleg olyan ez, mint amikor a Star Trekben Scottie bekapcsol egy pajzsot, hogy megvédje az Enterprise űrhajót a protonnyaláboktól – majdnem teljesen ugyanaz” – nyilatkozta az AFP-nek Bob Bingham, az Oxford közelében található Rutherford Appleton Laboratórium munkatársa.

A kedden a Brit Fizikai Intézet szaklapjában megjelent tanulmány azon a numerikus szimuláción alapul, amelyet a szakemberek a nukleáris fúziónál is használtak, amikoris egy erőteljes mágneses mező tartja a helyén a forró plazmát.

Ez a numerikus technológia sokkal pontosabb képet fest arról, hogyan viselkednek az egyes részecskék, amikor ütköznek egy kétpólusú mágneses mezővel. Ennek eredményeképpen a kutatók meg tudták szerkeszteni a mágneses védelem intelligensebb, miniatűr modelljét, a múltban elképzelt ormótlan, mordályszerű mágnesesmező-generátor helyett.

_{A háttér valójában vörös}

A lisszaboni Műszaki Egyetem plazmalaboratóriumát használva a kutatócsoport kipróbálta a szerkezet kicsinyített mását - a pontos részletek titkosak, mivel a szabdalmi bejegyzések még folyamatban vannak - egy elemi részecskéket tartalmazó napkitörés szimulációja során.

A Marsra tervezett úthoz készített berendezés súlya "néhány száz kiló" lenne és Bingham szerint az energiafogyasztása nem lenne több, mint egy kilowatt, ami a jelenleg használt távközlési műholdak energiafelhasználásának mintegy fele-harmada.

A mágneses tér ereje a Földét utánozza majd, azonban a személyzet védelmében a berendezést személyzet nélküli űrhajókon szállítják majd az űrhajó mindkét oldalán. Bingham elmondta, hogy a "mini magnetoszférát" mind az Európai Űrügynökségnek, mind a NASA-nak felkínálták.

A tudós szerint a napkitörés során szétszóródó csaknem minden részecskét (protonokat) eltéríti. Azonban ez nem megoldás egy másik, kevésbé veszélyes problémára, a bolygók között tapasztalható nagyenergiájú kozmikus sugárzás ellen, ám az űrhajót be lehet vonni egy kevlár golyóálló mellényre hasonlító anyaggal ez ellen.

"Ez lesz a megoldás, ha elrepülünk a Marsra, mivel az út körülbelül 18 hónapig tart majd és védenünk kell az űrhajósokat ezektől a viharoktól" - nyilatkozta Bingham.

2001-ben egy NASA tanulmány kiderítette, hogy legalább 39 egykori űrhajósnál alakult ki szürkehályog az űrrepülést követően, közülük 36-an vettek részt a Föld pályáján túli küldetésekben.

Ettől függetlenül a NASA becslései szerint egy oda-vissza történő Mars-utazás egy 40 éves nemdohányzó férfinál 40 százalékkal növelné meg a rák kialakulásának kockázatát a földetérést követően, vagyis megkétszerezné a földi kockázatot.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter