Extrém kémiai összetételű vándor

Csillagok közötti űrből befogott üstökös?

A 96P/Machholz 1-üstökösben bizonyos szén és cián molekulák rendkívül kis mennyiségben vannak jelen, ami azt is jelentheti, hogy a Naprendszeren kivül keletkezett.

_{2009.01.15 16:40hirek.csillagaszat.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Az 5,2 évenként visszatérő 96P/Machholz 1-üstökös 2007. évi visszatérésekor a megfigyelési körülmények igen kedvezőek voltak. Ezt használta ki David G. Schleicher, a neves üstököskutató, aki a Lowell Obszervatóriumban az üstökös kémiai összetételének meghatározása céljából megfigyelte ezt az égi vándort.

Schleicher és munkatársai már mintegy két évtizede rendszeres fotometriai méréseket végeznek az éppen látszó üstökösökről. Vagy egy egyszerű fotoelektromos fotométert használnak, vagy pedig CCD kamerát, de minden esetben különleges optikai szűrőkkel választják ki az üstökösökben előforduló legfontosabb molekulák helyét a színképben, illetve a por megfigyelésére legalkalmasabb, a gázok színképe által nem zavart (folytonos) színképtartományt. A 96P/Machholz 1 (1986e = 1986 VIII = 1986 J2) 11 magnitúdó összfényességű üstököst 1986. május 12-én fedezte fel Donald E. Machholz (Loma Prieta, Kalifornia) egy 29x130-as binokulárral, amikor az üstökös 0,40 CsE-re földközelben volt. Az üstökös mostani Nap körüli pályáján 0,12 CsE-re közelíti meg csillagunkjat, naptávolban pedig 5,90 CsE-re távolodik.

A pálya félnagytengelye 3,02 CsE, excentricitása 0,959, a pályasík és a földpálya (ekliptika) síkja egymással közel 60 fokos szöget zár be. A pályája alapján a Machholz 1 az Oort-felhővel kapcsolatos üstökös, amely ráadásul nagyon megközelíti a Napot ("napsúroló").

A Marsden és Kracht elnevezésű "napsúroló" üstököscsaládok tagjainak a pályáihoz is hasonló a Machholz 1 pályája, ami azt jelentheti, hogy 1) ez a két család és a Machholz 1 is egy közös őstől, egy nagyobb üstökösmag széteséséből származnak, illetve 2) ez a két család magától a Machholz 1 magjának a szétdarabolódásából keletkezett. Egyébként az Arietida meteorrajjal is kapcsolatos a Machholz 1-üstökössel. Miért nem mutatták ki már a korábbi láthatóságai idején a Machholz 1 rendkívüli kémiai összetételét? 1986-ban az üstökös-észlelők a déli égbolt alá telepítették műszereiket és a Halley-üstökös megfigyelésére összpontosítottak, ezért nem fedezték fel akkor ennek az üstökösnek az extrém kémiai összetételét.

Sajnos a későbbi, 1991-es, 1996-os és 2002-es visszatérésekkor nem volt kedvező a megfigyelése, mert nagy távolságban halvány kómája volt, ami nem kedvezett a molekuláris összetétel meghatározására. 2007-ben azonban jelentősen javult a helyzet. Az első spektroszkópiai méréseket 2007. április 27-én, röviddel az április 4-i napközelsége után végezte a Lick Obszervatórium (Mt. Hamilton, Kalifornia) 3 m-es Shane-teleszkópjával Laura E. Langland-Shula és Graeme H. Smith, akik a két- és háromatmos szén (C2, C3), valamint a cián (CN) hiányát mutatták ki az ammónia gyökökhöz (NH, NH2) képest.

A 2007-ben felvett adatok alapján a Machholz 1 összetétele szélsőségesen különböző a Naprendszerben ismert üstökösökétől. A cián (CN) alig 72-ed része a többi üstökös átlagos CN gyakoriságának, a kétatomos szén molekula (C2) 1/8-ad, a háromatomos szén (C3) pedig csak 1/20-ad része a csóvás égi vándorokban tapasztaltnak.

Az ammónia-gyök (NH) gyakorisága sem átlagos, de még éppen benne van a "normál" üstökösökre jellemző tartományban. Ezek alapján a Machholz 1 a másik eddig ismert extrém kémiai összetételű üstökösre, a C/Yanaka (1988 Y1) (1988r = 1988 XXIV) jelzésű égitestre hasonlít, amely egy dinamikailag új, az Oort-felhőből érkezett üstökös. A két kométa különleges összetétele azt sugallja, hogy létezik egy kémiailag különböző osztály a Naprendszer vándorai között. Schleicher szerint a szoros napközelségek ellenére nem az üstökösök túlzott felmelegedése miatt alakult ki a furcsa összetétel, hanem inkább ősi különbségeket tükröz. Erre több magyarázat is elképzelhető: 1) vagy a korai Naprendszerben rendkívüli körülmények között alakultak ki, például a szénmolekula-láncokat lebontó, a ciánt szétbontó magas hőmérsékleten, vagy 2) alacsony hőmérsékleten a szén beépül más gázok jegeibe és "rejtve" marad, illetve 3) egy más csillag körüli bolygórendszerből valamilyen gravitációs hatás (közelben elhaladó csillag, nagy tömegű molekulafelhő, stb.) lendítette ki őket az ottani "Oort-felhőn" is túlra.

Utóbbi esetben hosszabb-rövidebb csillagközi vándorlás után foghatta a Nap be ezeket az égitesteket. Megjegyezzük, hogy a legújabb vizsgálatok szerint a Nap valószínűleg egy nyílthalmazban alakult ki, ráadásul egy nagy molekulafelhőben, és a kialakulását legalább egy szupernóva robbanása is megelőzte, vagyis a viharos múlt lehetővé teszi a kezdetben szomszédos csillagok körül kialakuló üstökösök eléggé eltérő kémiai összetételét.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter