Régóta keresett múmiára bukkantak

Előkerült a "férfias" egyiptomi királyné teste?

Ha minden igaz, előkerült az oly régóta keresett múmia, s általa megismerhetjük Hatsepszut igaz történetét - Vajon mi indíthatta a királynét arra, hogy mostohafiát háttérbe szorítsa, és férfimód uralkodjon Egyiptom felett?

_{2009.03.29 13:00National Geographic}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Nem szép, sőt kifejezetten csúf. Az idő minden bájától és kellemétől megfosztotta és a nyakát övező foszlott gyolcs sem sokat javíthat már a megjelenésén.

"Előrefitytyedő felső ajka fintorba torzul (ő és fölmenői is híresek voltak mélyharapásukról). Orrlyukába vászonpólyát, szemgödrébe meg fekete gyantát tömködtek.

Zsugorodott bal füle a koponyájához lapul, haja jószerével az utolsó szálig kihullott. Nagyon valószínű, hogy Hatsepszut királynő múmiája az, amit most a kairói Egyiptomi Múzeum tárlója fölé görnyedve bámulok.

Ez a kivételes asszony i.e. 1479-től 1458-ig uralkodott Egyiptom felett, az ő nevéhez köthető a XVIII. dinasztia aranykora."

Nehéz összeegyeztetni ezt a kettőt: a zsugorodott holttestet és a rendkívüli uralkodó képzetét. Hatsepszutot így méltatja egy felirat: "Szem nem látott nála szépségesebbet."

Bódító mirhaillat helyett ma valami átható, fanyar szag - nyilván a mészkőüregben töltött évszázadok lehelete - lengi körül.

_{Fotó: National Geographic}

Megcsonkult ujjbegyei végén csontvégek merednek elő az összeaszott bőr alól; tompa fényüktől manikűrözöttnek tűnik a kéz, megejtően emberi vonással fölruházva az immár jószerével fölismerhetetlen női testet.

Hatsepszut múmiájának fölfedezését két esztendeje címoldalon közölték a lapok, ám a teljes történet csak apránként bontakozott ki.

Végül kevés lett a régészet hagyományos eszköztára - az ásólapát és az ecset mellett nélkülözhetetlen kelléknek bizonyult a CT és a dns-sokszorozó PCR-készülék.

A história akkor kezdődött, amikor Howard Carter, a nagynevű angol archeológus 1903-ban megtalálta Hatsepszut szarkofágját a Királyok völgyében, ott is a huszadikként föltárt, KV20-as lajstromszám alatt bejegyzett sírban (a betűpár a Királyok völgyére utal).

Csakhogy a szarkofág tökéletesen üres volt. Milyen szomorú, hogy minden fáraók közül épp az örök hírnévre áhítozó Hatsepszutot sújtotta hosszú feledés! A királynőről tudjuk, hogy jobban rettegett a névtelenségtől, mint a haláltól.

Nem véletlen, hogy ő volt Óegyiptom egyik legfőbb építészeti beruházója. Számos templomot, szentélyt építtetett és újíttatott fel a Sínai-félszigettől egészen Núbiáig. Ámon isten karnaki templomában négy páratlan szépségű gránitobeliszket állíttatott.

Száz meg száz szobron örökíttette meg önnön képmását, kőbe vésette családfáját meg uralkodói címeit, hiteles és kitalált élettörténetét, valamint megdöbbentő őszinteséggel megfogalmazott gondolatait.

Az egyik karcsú karnaki obeliszkre mardosó kételyeit jegyeztette le: a rideg kőbe vésett szavakból tisztán kiérezhető az örökkévalóságot reménylő uralkodónő bizonytalansága...

Az igaz történet a National Geographic magazin szerdán megjelenő lapszámában olvasható.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter