Nápoly komoly veszélyben van

Vezúv, az alvó óriás - első rész

A Vezúv a világ egyik legveszélyesebb vulkánja. Nápoly pezsgő városában sétálva eszünkbe sem jut, hogy a város peremén - alig 10 kilométernyire - magasodó óriás akármelyik percben maga alá temetheti a kis utcákat, és a hangulatos parkokat, elsodorván magával mindent, ami útjába kerül.
_{2010.03.08 09:44, National Geographic}

Csak az a kérdés, mikor. A tudósok ókori leletek és megdöbbentő új tudományos felfedezések segítségével próbálják felfedni a Vezúv titkait. Nincs még egy vulkán, amelyet olyan szigorú megfigyelés alatt tartanának, mint a Vezúvot, méghozzá jó okkal. A Vezúvval kapcsolatban az egyik legfontosabb dolog, amit el kell fogadnunk, hogy működő vulkánról van szó, amely fölött nincs hatalmunk, működő vulkánról, amely több százszor tört már ki, mindannyiszor katasztrofális következményekkel. A leghíresebb kitörésre i. u. 79-ben került sor, ekkor egy szempillantás alatt elpusztított több ezer embert Pompejiben és Herculaneumban.

Herculaneum

Veszélyben a város? Ugyanez újra megtörténhet. Általában kétezer – plusz-mínusz kétszáz – évenként beindul az ég felé irányított hatalmas rakétahajtómű, és a hamufelhő. Ráadásul ma még nagyobb a tét. A tudósok régebben úgy tartották, hogy Nápoly városát nem fenyegeti veszély, ha ismét felébred a Vezúv. Egy csaknem 4000 éve, a bronzkorban történt kitörés mostanában felfedezett bizonyítékai azonban elgondolkodtatják a kutatókat. A bronzkori kitörés ugyanis leginkább a Vezúvtól nyugatra fekvő területeket érintette, amibe Nápoly is beletartozik.

A Nápolyban élők azt hiszik, biztonságban vannak, mert tudják, hogy a legutóbbi kitöréskor a vulkántól délre fekvő Pompeji pusztult el. Pedig semmi nem garantálja, hogy ismét dél felé fog kitörni a vulkán, mert ugyanúgy kilövellhet egyenesen Nápoly szíve felé is. Ha a kitörés a közeljövőben történik, a tudósok tartanak attól, hogy a térséget felkészületlenül éri majd a katasztrófa.

Hivatalosan azt tanácsolják, hogy mindenki költözzön el a térségből, hogy minél kevesebb legyen az áldozat, ha beüt a katasztrófa, márpedig valamilyen katasztrófára mindenképp számíthatunk. Ám egyre nagyobb a népesség, és a házak, épületek egyre közelebb terjeszkednek a Vezúvhoz ahelyett, hogy távolodnának tőle. Így az evakuáció hatalmas problémát jelent. A geológusok most próbálják meghatározni, mikor ébred fel újra a szunnyadó vulkán. A Vezúv a nápolyiak fejéhez szegezett óriási pisztoly csodálatos, szembeszökő jelképe.

Vezúv

Pliniusi kitörések, piroklasszikus ár

A Vezúv nagy erejű kitöréseit „pliniusi kitörésnek”-nek nevezik, amelyek a másodperc töredéke alatt több ezer emberrel végeznek, az úgynevezett piroklasztikus ár, vagy folyam révén. A vulkán fölötti forró légoszlop végül képtelen az égben tartani a sok hamut, követ és parazsat, és ekkor az egész lezúdul több kilométer magasról, mint egy lavina. Csakhogy ez a lavina hó helyett több száz kilométeres óránkénti sebességgel száguldó parázsból és sziklákból áll, amelyek hőmérséklete esetenként meghaladhatja az 1000 Celsius fokot.

A Világkereskedelmi Központ esetében az összeomló ikertornyok együttes ereje 1,6 kilotonna volt, a belőlük felszálló füstfolyam lökéshullámának az ereje pedig mindössze egy tízezrede volt a Vezúv 79-es kitörésének. A Vezúv pliniusi kitörései között gyakran évezredek telnek el, ám ez nem jelenti azt, hogy a vulkán lecsendesült. Az elmúlt ötszáz évben hatszor történtek kisebb, tudományos nevükön szub-pliniusi kitörések. A pliniusi és a szub-pliniusi vulkánkitörés között mindössze mértékbeli különbség van. Pliniusi kitöréskor hegynyi mennyiségű anyag lövell az égbe, és sok-sok kilométerrel távolabb is beborítja a tájat.

A szub-pliniusi esemény alapvetően ugyanez, csak léptékben jóval kisebb. A szub-pliniusi kitörések valószínűsége rendkívül magas, mintegy 90%, ezek a kitörések talán nem annyira robbanásszerűek, de attól még ugyanolyan halálosak. Legutóbb a második világháború idején történt ilyen. A Vezúv 1944-es kitörése szub-pliniusi, azonban a maga nemében mégis veszélyes volt. Annyi parazsat és sziklát záporozott a tájra, hogy 26, összedőlő épületekben rekedt ember vesztette életét.

A legfrissebb statisztikák szerint a következő kitörés nagysága várhatóan legalább szub-pliniusi lesz. Azonban a Vezúv esetében rendkívül bonyolult ennek az előrejelzése. Voltaképp bármely vulkán kitörését lehetetlen pontosan előre megjósolni. A tudósoknak a vulkán múltjában rejlő nyomokra vadászva kell meghatározniuk a jövőjét.

Hozzáadom a könyvjelzőhöz