Hirtelen áradások, sivatagosodás...

Ahol még a fű sem nő - Mongóliában kézzelfogható a klímaváltozás!

Mongólia az első olyan ország, ahol a WWF átfogó tanulmányokat készített az éghajlatváltozás hatásairól, mivel a negatív következmények itt kézzelfoghatók - Az elmúlt hatvan évben az ország évi átlagos középhőmérséklete 1,9 C fokkal nőtt.

_{2008.02.29 14:00wwf.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Mongólia az első olyan ország, ahol a WWF átfogó tanulmányokat készített az éghajlatváltozás hatásairól, mivel a negatív következmények itt kézzelfoghatók. Az elmúlt hatvan évben az ország évi átlagos középhőmérséklete 1,9 C fokkal nőtt.

A jégsapkák és a gleccserek olvadása miatt hirtelen áradások pusztítanak, amit a gleccserekből táplálkozó folyók vízhozamának és a talajvízszintnek a csökkenése követ. Ez pedig az egyébként is száraz, csapadékhiányos vidéken további sivatagosodást okoz.

Gyakoribbá váltak a szélsőségesen forró vagy hideg időszakok, a homokviharok, az aszályok is. Egyre gyakrabban jelenik meg a dzud - a kemény és hosszú tél után száraz nyár következik, és az állatok nem jutnak legelőhöz hónapokon át. A 2002-es dzud az ország állatállományának egyötödét pusztította el.

A nomád, jurtában élő családok állattartásból tartják fenn magukat. Az utóbbi időben egyes vezető politikusok a nomád életmód 2030-ig történő teljes megszüntetését tűzték zászlajukra. A lakosság 90 százalékát igyekeznek véglegesen a városokhoz kötni, ott kínálva számukra munkalehetőségeket.

A nomádok azonban nem nagyon igyekeznek változtatni. A modernizáció persze őket sem hagyta hidegen: miközben az egy évesnél fiatalabb állatokkal együtt laknak a jurtában, napelemmel működő parabola-antennát használnak, hogy sokcsatornás tévéjük legyen. A tíz-egynéhány éves gyerek kilovagol a sztyeppére, ahol buszra (illetve teherautó-féleségre) száll.

Az emberek terepjárót használnak, amit lóval kísérnek, és a sárba ragadt autót is lóval próbálják meg kimenteni. Puszta kényelemből pedig egyre kevesebbet vándorolnak.

Az országban egyedülállóan alacsony a népsűrűség – alig több, mint egy fő négyzetkilométerenként. Azt gondolhatnánk, hogy ilyen csekély emberi jelenlét alig gyakorol hatást a természetre. A tapasztalat azonban ezt megcáfolja. A nomád életformát folytató emberek ugyanis szinte minden területre eljutottak, és mindenhová vitték magukkal az állataikat is.

Az ember életformája miatt napjainkra kihalás szélére jutott többek között a hópárduc, a szajga, a közép-ázsiai hód, a Przewalski-ló és rohamosan fogy a száma a kőszáli kecskének, a borzas gödénynek, a legnagyobb méterű vadjuhfajnak, az argalinak, és a csak itt élő altáji-hódnak is.

Az éghajlatváltozás hatásai mellett Mongóliában a természetnek a legnagyobb problémát az egyre növekvő háziállat-létszám és az ezzel járó túllegeltetés okozza. Mivel a nomád családok tovább maradnak egy helyben, egy-egy területen egész évben folyamatos a legelőhasználat. A hatalmas állatnyájak tarolását nehezen heveri ki a növényzet.

A kecske – hegyvidéki őseihez hasonlóan – a legszárazabb növényi részeket is hasznosítani tudja, teljesen tövig lerágja a növényzetet. Az állandó legelés miatt a növényzetnek nincs ideje regenerálódni. A szélsőséges mongol éghajlati viszonyok között pedig a táplálékért folytatott küzdelemben a vadon élő növényevők alulmaradnak a háziállatokkal szemben.

A szajga, a kőszáli kecske, az argali nem talál elég füvet. Mivel a kecskék a nádasokba is bemennek, a borzas gödények fészkelőhelyeit is letapossák, illetve zavarják őket a fészkelési időszakban. Az állattartók azonban nem tehetnek mást: legeltetni kell, hiszen a kasmír nagyon kelendő árucikk, ezt pedig kecskeszőrből lehet előállítani. A kínai felvásárlók folyamatosan járják a pusztákat, és készpénzért vásárolják fel a kecskéket.

A WWF már 10 éve tevékenykedik a növény- és állatvilág védelmében Mongólia nyugati felén, a Khar Us Nuur Nemzeti Parkban. Ösztönzésére nyilvánították védetté a területet. A WWF Magyarország pedig a nemzeti park kezelési tervének elkészítésében és megvalósításában segédkezik. A mongol természeti adottságok egy része (szikes talaj, külterjes legeltetés) a hazaihoz nagyon hasonló kezelést és védelmi intézkedést igényel.

A felmérések után a mobil megfigyelőállomás kialakításával és a szakemberek kiképzésével, valamint az állat- és növényvilág számára fontos területek (pl. költőhelyek) elkerítésével próbálják életben tartani, megvédeni természeti értékeket.

Mongóliában modernizálódás folyik, annak minden velejárójával: megnövekedett gazdasági igényekkel, kényelemmel, információval, természetkárosítással. A kényelemhez mindenkinek joga van. A természetnek viszont legalább lehetőséget adhatnánk.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter