Őrizzük meg a sokszínűséget

A huszonnegyedik órában vagyunk - éljenek a génbankok!

A vadon élő és a termesztett növények eltűnése egyaránt veszélyezteti a biológiai sokféleséget. Nemcsak a globális, de a mezőgazdasági biológiai sokféleséget illetően is a huszonnegyedik órában vagyunk - mondta Hock Zsófia az MTI-Pressnek a közelmúltban tartott biodiverzitás világnapja alkalmából.

_{2010.05.28 11:37}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

A génbankok alapvető feladata, hogy megőrizzék a sokféleséget a jövő számára - kezdte a tápiószelei génbank bemutatását a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Agrobotanikai Osztályának vezetője. A génbank összegyűjti, feldolgozza, értékeli és hozzáférhetővé teszi a hazai kultúrnövények genetikai állományát, emellett biztonsági tárolóként is működik.

Az intézetben mesterséges körülmények között, hűtött tárolókban magalakban őrzik a kultúrnövényeket, de ahol ez nem lehetséges, ott szövettenyészetekben. Például a burgonyát olyan táptalajon és olyan növekedési feltételek között tartják, amelyek az életfunkciókat és a növekedési tempót lelassítják.

A tárolás módjától függően ötven, bizonyos növények esetében akár száz évre is biztosítani lehet a megmaradást. A tápiószelei génbankban ma 90 ezer magminta van, amely 900 növényfajhoz tartozik.

A magokat folyamatosan ellenőrzik, és ha kell, az intézet földterületein felszaporítják. Hock Zsófia elmondta, hogy egy-egy gyűjtőút alkalmával nemcsak a magokat gyűjtik be, hanem a hozzájuk kapcsolódó hagyományos tudást is.

- Ez is sokféleség, és ugyancsak elveszőben van. A génállomány megőrzése mellett fontos nagymamáink, nagypapáink tudása is, például, hogy melyik krumplit mire használták - magyarázta. Közlése szerint a génbank harmadik jellemzője a hasznosulás. Az intézetnek biztosítani kell a gyűjteményhez való szabad hozzáférést kutatóknak, nemesítőknek, gazdálkodóknak - vagy éppen olyan termelőnek, aki egy csúcsétterem beszállítójaként csak különleges, minőségi áruval szolgálhat. Az utóbbi pár évben megháromszorozódott az érdeklődés, és az osztályvezető úgy véli, hogy a megőrzésnek ez is nagyon jó formája. A tápiószelei intézmény jelenleg egyben a Pannon Magbank projekt koordinálója is.

- A program nyomán a világon egyedülálló génbank jön létre - hangsúlyozta a kutató. Mint kifejtette, egy helyen, a meglévő infrastruktúrát felhasználva, a meglévő tudásra alapozva őrzik meg Magyarország és a Pannon ökorégió teljes növényvilágát.

A vadon élő növényeket és az élelmiszerként felhasznált kultúrnövényeket ugyanott tárolják, ami világszinten is úttörő megoldás. A most induló projektnek három résztvevője van: a tápiószelei intézet mint szakmai koordinátor és a tárolás felelőse, az MTA vácrátóti Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, amely a maggyűjtési stratégia kidolgozásáért felelős és az Aggteleki Nemzeti Park, ahol biztonsági tárolót hoznak létre.

A projekt célkitűzése, hogy a program végére a Pannon ökorégió teljes növényvilágának a felét, mintegy 800 fajt gyűjtsenek be. Hogy melyik lesz az a 800 faj, még nem dőlt el - tette hozzá Hock Zsófia.

Magok a bányajáratban

A magminták tárolása Tápiószelén történik majd, méghozzá egy aktív és egy bázis hűtőtárolóban. Az aktív azt jelenti, hogy 0 Celsius fokon, a bázis esetében mínusz 20 fokon tárolják a mintákat.

A bázis a hosszú távú, az aktív a középtávú megőrzést szolgálja, az utóbbit használhatják fel kutatási célokra. Aktív biztonsági tároló Vácrátóton is lesz, az Aggteleki Nemzeti Parkban pedig bázis biztonsági tároló létesül, amelyet az Esztramos-hegy régi ércbányajáratában alakítanak ki.

A járatokat ma már nem használják, és kiválasztásakor figyelembe vették a kedvező adottságokat: föld alatt van, védett helyen, és a hőmérséklet is alacsony.

- Ez kicsit olyan, mint az Északi-sarkvidéken, a Spitzbergák hegyeibe vájt globális magbank, amely a világ kultúrnövényeinek génállományát őrzi nemzetközi felügyelet alatt - mutatott rá Hock Zsófia. Az Aggteleki Nemzeti Parkban és a vácrátóti botanikus kertben kiállítás formájában be is mutatják majd a projektet.

A Pannon Magbank program részeként visszatelepítési modellkísérleteket is végeznek. Az MTA vácrátóti Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének munkatársai a Kiskunsági Nemzeti Park homoki gyepén telepítenek újra bizonyos, főleg a klímaváltozás által veszélyeztetett fajokat.

A mezőgazdasági génállomány fenntartásának fontosságára az Európai Unió is ráébredt. Az unió környezetvédelmi tanácsának tavaly év végén kiadott állásfoglalása nyomatékosította, hogy az agrobiodiverzitás a globális biodiverzitás szerves része.

A jelenlegi uniós elnökségi trió, amelynek hazánk is tagja, ugyancsak prioritásként jelölte meg a biodiverzitás és annak részeként az agrobiodiverzitás óvását. Mint a kutató fogalmazott, Magyarországnak komoly feladatai lesznek ezen a téren, ezért is fontos a kultúr- és vadon élő növények sokféleségét egy helyen megőrizni hivatott Pannon Magbank program. A génmegőrzés és -védelem jogi kereti adottak.

Magyarország 2004-ben csatlakozott az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezetének (FAO) az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokkal foglalkozó nemzetközi egyezményéhez.

A biológiai sokféleségről szóló és más jogszabályok mellett ez az egyezmény teremti meg a megőrzésnek és a fenntartható hasznosításnak a feltételeit, szabályozza a génbankokban tárolt magminták átadásának módjait a felhasználók számára.

Magyarországon az egyezményt kormányrendeletben hirdették ki, ugyanakkor a részletekről intézkedő végrehajtási jogszabályokat még nem alkották meg - fejtette ki Hock Zsófia, aki hozzátette: fontos lenne, hogy ezen a téren a magyar EU-elnökség idején jelentős előrelépések történjenek, elvégre a nemzeti génmegőrzési program is ezen alapulna.