Metszett koponyákat találtak

Négyezer éve sikeres agyműtétet végeztek "Törökországban"

Négyezer éve sikeres agyműtétet végeztek Törökország mai területén - erről tanúskodik a trepanált (lékelt) koponya, amelyet Kayseri városától 20 kilométerre északkeletre, az úgynevezett Kültepe, azaz "Hamudomb" feltárásakor fedeztek fel.

_{2010.07.27 17:30}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

A Törökország középső részén található Kültepe, a bronzkori Kanis városát magába rejtő ősi lelőhely.

Az idei ásatási szezonban felfedeztek egy 4000 ezer éves temetőt, s benne egy asszír kereskedő földi maradványait: a sírban megtalálták az elhunyt fegyverzetét és személyes tárgyait. "Kültepe feltárása során eddig csontvázak százait fedeztük fel, de ez egészen más volt: koponyáján 6 centiméter hosszú és 3 centiméter széles, egyenes szélű négyszögletes metszés látható.

A jelekből ítélve a műtét sikereses volt, a páciens nemhogy túlélte a beavatkozást, de meg is gyógyult" - emelte ki Handan Üstündag, az Anadolu Egyetem docense, hozzátéve: bárki is végezte a műtétet, igen tapasztalt "agysebész" lehetett, a beavatkozás sikeres volt. A régészeti helyszín iránt akkor kezdtek érdeklődni, amikor felvetődött, hogy innen származhatnak az óasszír nyelvű, ékírásos úgynevezett kappadókiai táblák. 1925-ben találták meg a táblák forráshelyét egy félhold alakú területen, a tulajdonképpeni halomtól délre-délkeletre. Ezt a területet a régészek Karum Kanesnek nevezik; itt óaszszír kereskedők éltek a helyi lakosság között. Az asszírok az ősnépesség által lakott városokban körbezárt, a kereskedők által autonóm módon igazgatott telepeket, kárumokat létesítettek. Anatóliában mintegy húsz ilyen telepet hoztak létre, amelyek Kültepe alsó városrészében kialakított kereskedőtelep, Karum Kanis felügyelete alá tartoztak. Karum Kanis pedig direkt kapcsolatban állt Asszíriával. Ezek a kárumok az Asszíria és Anatólia között utazó karavánok célállomásai, illetve elosztó-központjai voltak.

A Babilóniából ideszállított asszír textíliákat és egyéb árukat cserélték a kereskedők anatóliai ezüstre. Az ásatásokat 1948-ban kezdte újra a Török Történeti Társaság, amelynek során több ezer újabb, a Kr. e. II. évezred elejéről való táblát hoztak napvilágra, s ekkor találtak ilyeneket először magában a városhalomban.

A szövegek, amelyek a legkorábbi anatóliai eredetű történeti források, óasszír nyelven íródtak. Hasonló szövegeket találtak Alisar Hüyükben és Bogazköyben, a hettita fővárosban is.