Szemét, bányatüzek és kiszáradt területek

Nem csak az olajfolt gyilkolja a Földet - van öt sokkal súlyosabb is!

Máig mindenki szomorúan ingatja a fejét, ha szóba kerül a Mexikói-öbölben felrobbant fúrótorony. Pedig nem ez az olaj-katasztrófa az egyetlen, ami fenyegeti a Földet, vannak állandóak és súlyosabbak is.

_{2010.08.27 11:29ma.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Hónapok óta szennyezi a Mexikói-öböl vizét a Deepwater Horizon fúrótorony felrobbanása során kiömlött olaj. Sokan nem tudják azonban, hogy ezzel párhuzamosan a világon több helyen is folyamatosan jelen vannak környezeti katasztrófák, melyek azonban nincsenek ennyire a köztudatban.

A Foreign Policy szerint a nyersolaj kiömléséhez hasonló, vagy még durvább környezeti kárnak kell tekintenünk a nigériai olajszivárgást, az Aral-tó kiszáradását, a kínai szénbányatüzeket, a Haitin zajló erdőirtást, vagy a hatalmas szeméthegyet, ami a Csendes-óceánon keletkezett.

Nigéria

Nigéria már a hetvenes években a nyersolajra építette gazdaságát - mivel a munkaerő olcsó, a tartalék pedig bőséges, a legnagyobb nyugati olajcégek mind jelen vannak az országban. Hiába azonban a nyugati cégek, a helyi olajvezetékek és fúrótornyok rettenetes állapotban vannak.

Nagy részük több, mint negyven éve áll a helyén - a WWF véleménye szerint a cégeknek nem éri meg költeni a biztonságra és a környezetvédelemre, még akkor sem, ha nem egyszer volt már pusztító tűzvész, számos emberéletet követelő robbanás emiatt. A cégek a szivárgást és egyéb baleseteket a vezetékeket megfúró tolvajokra kenik. Van azonban olyan hely Nigériában, ahol kétezer helyen szivárog az olaj, hosszú évek óta.

Kutatók szerint a hatvanas évek óta több mint kétmilliárd liter nyersolaj szennyezi a nigériai folyókat és földeket. A Niger torkolatvidékén különösen rossz a helyzet, és az olajcégek ennél csak bejjebb szeretnék kiterjeszteni a fúrásokat - a szárazföld belseje felé.

_{Fotó: badgals-radio.com}

Kína

Kínában egyre-másra hallunk szénbányakatasztrófákról - naponta halnak meg kínai bányászok az áldatlan állapotok miatt. A világ legnagyobb széntermelője ez az ország, de természetesen a szénfogyasztás és a szén-dioxid kibocsátása is igen nagy.

A gyakori balesetek és az elavult technológiák miatt akár évente 200 millió tonna szén is elég, és egyes számítások szerint ezek a tüzek felelősek a világ szén-dioxid-kibocsátásának 2-3 százalékáért. Sajnos a szénbányatüzeket nagyon nehéz eloltani, és ha oxigénpótlásuk is van, akár évekig is égnek a föld mélyén.

Haiti

Szakemberek szerint Haitin nem véletlenül van annyi természeti katasztrófa mostanában. Ebben az országban követték el az egyik legsúlyosabb erdőirtást - a faszéntermelés miatt -, ami gyakorlatilag Amerika felfedezése óta tart. A sziget egyik oldalán szinte semmi nem maradt.

Az erdős részek helyén ma szürkeség tátong a műholdfelvételeken, ezen területeknek csupán két százalékán maradt növényzet. Máig évi harmincmillió fát vágnak ki ezen a részen, és nagyon kevés újraültetés történik. Márpedig a növényzet hiánya felelős a halálos földcsuszamlásokért és sárlavinákért is.

_{Fotó: Discovermagazine}

Üzbegisztán

A Kazahsztán és Üzbegisztán között elterülő Aral-tó tragédiája is figyelemreméltó: a hatvanas években a világ negyedik legnagyobb tavaként számon tartott tó mára szinte semmivé vált!

Alig valami, csupán 3500 négyzetkilométer maradt 68 ezerből! Az állatfajok természetesen kipusztultak, a halászfalvak kihaltak. Mindez azért, mert annak idején a szovjet vezetés fel akarta turbózni Üzbegisztánban a textilipart, ezért építtetett 45 gátat az Aralba ömlő folyókra. Csatornahálózatot is üzembe helyeztek, amely 32 ezer kilométeren át szivattyúzta a vizet az Aral vízgyűjtő területéről, hogy a a gyapotföldeket öntözzék.

Ekkor még semmit sem vettek észre az okozott kárból. Az Aral ökoszisztémája a nyolcvanas évek vége és a kétezres évek eleje között adta fel a küzdelmet. Nemcsak ivóvízhiány van a környéken, de az egykori tó fenekéről 75 millió tonna, sóval és mérgező vegyületekkel kevert port fúj szét a szél minden évben, egész Közép-Ázsiában.

Csendes-óceán

Durva szemétfolt úszik a Csendes-óceán északi részének egyik darabján - többnyire műanyag-hulladékok alkotják, melyek nemcsak a felszínen, hanem a mélyben is vastagon úszkálnak. A számítások szerint 700 ezer négyzetkilométertől akár 15 millióig is terjedhet a folt mérete, ami az ausztrál kontinens dupláját jelenti.

Csupán 1997-ben derült fény a hatalmas folt létezésére, s máig nem tudni részletes információkat róla. Az tény, hogy az észak-csendes-óceáni áramlat szedte össze a Keleti-Ázsia és az amerikai nyugati part, valamint a csendes-óceáni szigetvilág és az óceánon közlekedő hajók minden, vízbe dobott és szórt szemetét.

A foltból pedig sajnos a tengeri állatok és a környéken élő madarak is kóstolnak, saját pusztulásukat okozva ezzel.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter