"Hobbitra" bukkantak, aki átírhatja az emberi evolúció történetét - képek

18 ezer éve hobbitszerű emberelőd lakta az indonéz Flores-szigetet. Egy méter magas volt, agymérete egy grapefruithoz hasonlítható.
_{2004.10.28 14:50, Forrás: National Geographic, Fotó: Nature}

_hirdetés

Társaságát törpe elefántok és óriásgyíkok jelentették. A lelet az elmúlt ötven év legjelentősebb ősembertani felfedezése, és az emberi evolúcióról alkotott eddigi elméletek felülvizsgálatára készteti a tudósokat.

A régészek az indonéz Flores-sziget Liang Bua mészkőbarlangjában bukkantak a felnőtt korú nő koponyájára és csontvázára, valamint további hat ember csonttöredékeire.

Az "Ebu"-ra keresztelt nő az emberelődök egy eddig ismeretlen fajához tartozik - a szigetről a faj neve Homo floresiensis lett. A Homo floresiensis tagjai hobbiszerűek voltak, magasságuk egy méter körül volt. Agyuk mérete leginkább egy grapefruithoz hasonlítható, azaz a mai ember agyméretének körülbelül harmadával rendelkeztek.

A barlangban ugyanebből a korból származó csonteszközökre, valamint néhány stegodon csontjaira és fogaira is rábukkant az indonéz és ausztrál régészekből álló kutatócsoport. A stegodon a mai elefántok őse. Kihalásuk előtt néhány fajuk a délkelet-ázsiai szigeteken is élt. Bár néhány fajuk elérhette a mai elefántok méretét, a szigetvilágban feltehetően csak törpeméretű fajaik éltek. A régészek a barlangban találtak patkány-, denevér-, komodói sárkány- és halmaradványokat is.

A szomszédban a Homo sapiens élt

A leletek egyértelműen azt mutatják, hogy egy, a ma élő ember, a Homo sapiens kialakulásához vezető, egyenes fejlődési út helyett, bolygónkon az eddig feltételezettnél több előember-faj élt egyidejűleg, sőt, néhányuk egészen a "közelmúltig" fennmaradt.

A korábbi leletek tanúsága szerint a Homo sapiens 35-55 ezer évvel ezelőtt jelent meg a Flores-szigeten. E szerint a Homo floresiensis több tízezer évet élt a modern ember társaságában a szigeten.

A régészek a Liang Bua-i hölgy kis koponyája és állkapcsa láttán először arra gyanakodtak, hogy egy gyerektől származnak. A fogazat alapos átvizsgálása után azonban megállapították, hogy egy legalább 20 éves nő maradványaival van dolguk. A lelet hitelességét háromdimenziós röntgen segítségével is megvizsgálták, amely felfedte a koponya belső struktúráját.

Ebu maradványai 18 ezer évesek lehetnek. A barlangban talált legrégebbi csontok 78-94 ezer évesek. A Homo floresiensis messze túlélte a neandervölgyi emberelődöt, aki körülbelül 28 ezer évvel ezelőtt tűnt el Európából és Nyugat-Afrikából.

Rejtélyek

A régészek feltételezése szerint a Homo floresiensis ősei több százezer évet éltek elszigetelten. A sziget lehetőségeihez, az alacsony kalóriájú étrendhez alkalmazkodva kistermetűek voltak. A nagy ragadozók hiánya miatt a nagy termet egyébként sem jelentett előnyt.

Az eddigi ismeretek szerint a Flores-szigetnek soha nem volt szárazföldi összeköttetése Délkelet-Ázsiával, így a Homo floresiensis ősei csónakokkal, tutajokkal juthattak el ide. A régészek azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a Jáván 1,6 millió évvel ezelőtt élt Homo erectus leszármazottjai.

Nem tudjuk, mennyi időt élt a Homo floresiensis a Flores-szigeten. A most talált csontok alapján elképzelhető, hogy csak 70 ezer évig létezett ez az emberelőd-faj, de a régészek szerint az sem kizárt, hogy a faj már 800 ezer éve feltűnt a szigeten.

Azt sem tudjuk, mi okozta kihalásukat. Elképzelhető, hogy a Homo sapienssel az élelemért és egyéb erőforrásokért folyatott harcban alulmaradt, de az is lehet, hogy egy körülbelül 12 ezer évvel ezelőtti vulkánkitörés vezetett kihalásukhoz.