Pusztító szökőárak az elmúlt 250 év történelmében

Hatalmas rombolás, rengeteg emberáldozat marad a szökőárak mögött. A tengerrengéseket követő cunami többszáz kilométert megtéve is képes pusztítani.
_{2004.12.28 13:50}

_hirdetés

A japán nevén cunami-nak nevezett szökőárszerű óriási hullámzás tenger alatti földrengések vagy vulkanikus tevékenység következtében jön létre. A tengeri kapcsolattal rendelkező országokban évszázadok óta több súlyos katasztrófát okoztak ezek a szökőárak.

Már az ókori görög és római történetírók is említik az árhullámokat, többek között például azt is, amely a 365. évben, július 21-én vonult végig a Földközi-tenger keleti területein és megölt többezer lakost az egyiptomi Alexandriában.

Az elmúlt 250 év jelentős szökőár-katasztrófáiról készített összeállítást a CNN:

1998. július 17-én egy tenger alatti földrengés által kiváltott hullámzás elérte Pápua-Új-Guinea északi partvidékét, 2000 ember halálát és többezer otthontalanná válását okozva.

1976. augusztus 16-án egy cunami több mint 5000 áldozatot szedett a Fülöp-szigetek környékén a Moro-öbölben.

1964. március 28-án, Nagypénteken Alaszka mentén történt földrengés. A keletkező szökőár hullámai végigsöpörtek az alaszkai partvidék nagy részén, leromboltak három falut és megöltek 107 embert, majd továbbhaladtak egészen Kaliforniáig. Még itt is 11-en estek áldozatául.

1960. május 22-én Chile déli részét 9,5-es erősségű hatalmas földrengés rázta meg. A 10 méteres magasságot meghaladó szökőár következtében Chilében több mint 2000-en, a Hawaii-szigeteken 61-en veszítették életüket. A Csendes-óceánon végigtomboló szökőár károkat okozott a Fülöp-szigeteken, Okinawa-n és Japánban is.

1946. április 1-én egy alaszkai földrengés által előidézett cunami lerombolta a North Cape világítótornyot, öten meghaltak. Órákkal később a szökőár a hawaii Hilo-ban többmillió dolláros kárt és 159 ember halálát okozta.

1906. január 31-én a kolumbiai Tumaco kikötőváros körzetét érte szőkőár egy pusztító erejű tengeri földrengés következtében. Ecuador és Kolumbia partvidékének egyes szakaszain az összes lakóház megsemmisült, a halottak számát 500 és 1500 közé becsülték.

1896. december 17-én egy cunami elmosta a kaliforniai Santa Barbara védőgátjának és a város főutcájának egy részét.

1896. június 15-én a Sanriku-szökőár váratlanul, felkészülés nélkül érte Japánt. A közel 30 méter magas hullámok egy vallási fesztivál ünneplő tömegébe csapódva több mint 26000 ember életét követelték.

1883. augusztus 27-én a Krakatau (másik elnevezés szerint Krakatoa) vulkán kitörése masszív szökőárat indított, amely a szomszédos Jáva és Szumátra partvidékét végigmosta. 36000-en nem élték túl a katasztrófát.

1755. november 1-én a nagy lisszaboni földrengés és szökőár Portugália, Spanyolország és Marokkó partjainál végzett óriási pusztítást és követelt több tízezer halálos áldozatot.