Fair trade: mindennapi csokink, kávénk és az emberi jogok

Bár a nyugat-európai országokban már a hatvanas években megjelentek a méltányos kereskedelemből (fair trade) származó termékek, Magyarországon csak alig egy éve, öt civil szervezet kezdeményezésére indult el ez a mozgalom.
_{2006.02.28 09:20, Forrás: National Geographic}

A gyarmati élvezeti cikkekre (pl. kávé, kakaó, banán), kézműves termékekre valamint ruházati cikkekre kiterjedő méltányos kereskedelem célja, a magasabb felvásárlói ár mellett jobb megélhetési feltételek biztosítása a bevett világpiaci rendszer által hátrányos helyzetbe kényszerített termelők számára, valamint az emberjogi és környezetvédelmi szempontok érvényre juttatása a termelés során.

Mesterségesen alacsony árak

A jelenleg uralkodó kereskedelmi rendszerben az árak igen nyomottak, egyrészt, mert azt az árutőzsdei spekuláció határozza meg, másrészt, mivel a többnyire multinacionális vállalatok kezében lévő ültetvényeken dolgozók igen alacsony bért kapnak. Szintén csökkenti az előállítási költséget, hogy a nagyüzemi termelés és feldolgozás során nem érvényesülnek a környezetvédelmi szempontok.

A fair trade lényege, hogy az importőrök, akik gyakran egyben a forgalmazók is, közvetlenül a harmadik világbeli termelőszövetkezetektől vagy kistermelőktől szerzik be az árut, ezzel is csökkentve a termékre tevődő árrést. Így a bevétel mintegy 28 százaléka jut a termelőhöz, szemben a "normál" kereskedelmi formák 10-12 százalékával.

Kétszáz millió gyerekmunkás

Becslések szerint a világon jelenleg több mit 200 millió gyerek dolgozik, nagy részük a harmadik világ un. fejlődő országaiban, különböző üzemekben illetve ültetvényeken, mivel a munkáltatók az alacsonyabb bér miatt inkább gyerek munkaerőt alkalmaznak.

A gyakran embertelen és veszélyes munkakörülmények (levegőtlen helyiség, 12-14 órás műszak állandó felügyelet mellett), a szakszervezetek hiánya nem sok jóval kecsegtet, sem a gyerek, sem a felnőtt munkások számára, ráadásul a gyerekek így többnyire kiesnek az oktatási rendszerből is.

A méltányos kereskedelembe kerülő termékeknél nem alkalmazható gyerekmunka. A termék árában lévő prémiumot (az ár 1-2 százaléka) pedig az adott közösség fejlesztésére (pl. oktatás, ivóvízellátás) kell fordítani.

Környezetvédelem

Az általunk ismert trópusi növények (kakaó, kávé, banán) természetes körülmények között erdős vegetációk alsó lombkoronaszintjén nőnek. A tradicionális termesztési mód (amit a méltányos kereskedelemben is alkalmaznak) is ezt követi, vagyis több növényt termesztenek együtt, így a többféle termény biztosabb bevételi forrást jelent a termelőknek, hiszen nincsenek kiszolgáltatva egy termény világpiaci áringadozásának; ugyanakkor az erdőszerű vegetáció gazdag madár és rovarvilágnak nyújt élőhelyet.

Ezzel szemben a normál rendszerben a termesztés nagy kiterjedésű un. monokultúrás ültetvényeken zajlik. Ezek egyrészt a biodiverzitás szempontjából igen kedvezőtlenek, ugyanakkor a túlzott műtrágya és rovarirtószer használata súlyosan károsítja az ott dolgozók, valamint a gyümölcsbe kerülve a fogyasztók egészségét.

A méltányos kereskedelemben általánosan is jellemző, hogy a termesztés kisebb léptékben és kevesebb vegyszerhasználattal történik, a termékek egyre nagyobb része ráadásul ökológiai gazdálkodásból (biogazdálkodásból) származik.

Európában egyre meghatározóbb

A hatvanas években indult fair trade mozgalom, mára jelentős piaci tényezővé vált, közel 1 milliárd dolláros évi világforgalommal, amelynek több mint felét Európa adja. A legnagyobb európai forgalmazó a német Gepa.

Hollandiában, Luxemburgban és Svájcban a banán és a kávé kereskedelmi forgalmának 3-4 százalékát adják a fair trade termékek. Az értékesítés több mint fele un. világboltokban (Worldshop, Weltladen) történik (Németországban több mint 800 világbolt működik), de már egyre több szupermarketben is találkozhat e termékekkel a vásárló.

Magyarországon egy éve indult a fair trade

A Védegylet, az Útilapu, a Planet Klub, a Zöld Fiatalok, a Tudatos Vásárlók Egyesülete és az Ökotárs Alapítvány fair trade szövetség formájában tavaly tavasz óta folytat népszerűsítő tevékenységet ezen a téren kiadványokkal, középiskolai előadásokkal; tanártovábbképzéssel, fesztiválokon információs pontként szolgáló "mobil kávézókkal".

Méltányos kereskedelemből származó termékek hazánkban még csak néhány bioboltban és kávézóban kaphatók, de a közeljövőben várhatóan Budapesten is megnyílik az első "világbolt".

A fair trade mozgalom tulajdonképpen a tudatos vásárlói mozgalom része, amely egyszerre jelenti a környezetvédelmi, egészségügyi és szociális szempontok figyelembevételét a vásárlásnál.

A magyarországi szervezők hangsúlyozzák, hogy csak olyan fair trade termékek importját támogatják, amelyek nálunk nem állíthatók elő, ösztönözve ezzel a fogyasztókat a helyi termékek vásárlására. Így egyrészt hozzájárulnak a helyi termelők megélhetéséhez, másrészt a rövidebb szállítás miatt kevesebb környezeti terhelést jelent.